Reggel fél négykor kelek, de még van egy csomó apró dolgom, meg saccra másfél órányi vasalás, pedig már délután kettőkor fájt a gravitáció, úgyhogy inkább ezt most ideírom, hogy ülhessek itt még egy kicsit, szóval ez itt egy időhúzó bejegyzés.
[cicasimogatás]
És aztán holnaptól, életemben először négy napot fogok tizenkét órázni, kettőt reggel hattól este hatig, kettőt pedig fordítva, a közéjük ékelődött szabad délelőttön meg takarítani megyek. Ez nettó ötvennégy óra munka az elkövetkező kilencvenhatból.
A főnököm ’85-ös, szőke, kékszemű. Jó látni, hát, ezt eddig egyikről sem lehetett elmondani.
Leave a comment